Facebook zárt csoportunk

facebook

Gyertyagyújtás és történet elhelyezés
Kedves Látogató!

Történetet és gyertyagyújtási kérést
az angyalokszulei(kukac)gmail.com ra lehet küldeni!
Hornyákné K. Erzsébet szerkesztő,admin
Történetek

Szonja baba története

Párommal még csak pár hónapja tartott a szerelem mikor 2006 karácsonyán kiderült, hogy mi is anyai, apai örömök elé nézhetünk két csíkot mutatott a teszt! Boldogok voltunk!!!
Tervezgettük mi, hogyan lesz, ha babácskánk napvilágot lát!
Idő közben nagyon szépen növekedett a pocakom… Sokan mondták, hogy nagyobb a terhem, mint egy ilyen idős kismamának. Nénik, Bácsik biztosra mondták, hogy kisfiú lesz, így hát mikor beszélgettünk vagy játszottunk a picurral pocakon keresztül Marcinak, Kisfiamnak szólítottuk.
Nagyon jól viseltem a terhességemet, nem volt hányingerem, rosszullétem. Többen megjegyezték milyen fitt kismama vagyok.
Április 24.-én a genetikai UH-án kiderült, akit eddig kisfiamnak, Marci babának szólítottunk, valójában Szonja baba. A doktornő mondta, hogy kislányt hordok a szívem alatt.
A 21.-ik héten kezdődött a baj, megjöttek a görcsök!
Szóltam a terhes tanácsadáson, hogy egyre sűrűbben keményedik a pocakom még alvás közben is.
Csak annyit mondtak, hogy a magnézium adagomat növeljem 2x2re majd 3x2re, ha ezek után sem javul a helyzet, akkor menjek el méhszáj vizsgálatra.
Szóltak előtte, hogy sokáig kell rágni a fülét annak az orvosnak (C.Z. szegediek tudni fogják kiről beszélek) mert nem szereti az ilyesfajta vizsgálatot elvégezni.
A fájásaim sajnos nem szűntek az emelt magnézium ellenére sem! Úgy döntöttem nem bízom a babámat egy ilyen „orvos” nemtörődésére.
Elmentem a Szegedi női klinikára hátha ott megvizsgálnak.
Igen, amire számítottam: Kedvesen, segítőkészen fogadtak. Az ügyeletes orvos megvizsgált, s közölte velem, hogy bent kell maradnom a korházba. Egy centire nyitva a méhszájam!
Ez volt 2006. május 14.-én ekkor még csak 24 hetesek és 5 naposak voltunk.
Kaptam méhösszehúzó infúziót, hatására a fájásaim megszűntek.
Május 16.-án egy esős szomorkás reggelen fél 7kor a fájások újra indultak. Szóltam a nővérkének, hogy jönnek a görcsök! Erre csak annyit mondott, amit este kikészítettek tablettákat, azt vegyem be, és majd elmúlik!
Negyed órával később már két percesek voltak a fájásaim!
Megint szóltam a nővérkének!
Hirtelen felgyorsultak az események mindenki rohangált, kapkodott.
UH-t készítettek, amiből kiderült, szülésre készen nyitva a méhszájam, de a kislány teljesen keresztbe van fordulva.
7 óra 10perckor még ránéztem a műtőben lévő órára, Szonja baba zárójelentésére rá volt írva 7óra 15perkor megszületett.
Az altatásból, felébredés után jött életem egyik leghosszabb fél órája!
Hiába kérdeztem a nővérkét, orvost, hogy hol van a kislányom, erre csak azt a választ kaptam, nem ők voltak ügyeletben akkor amikor a kislány született, nem tudnak róla semmit.
Ez után jött a műtős orvosom s közölte velem, hogy Szonja a koraszülött intezíven fekszik.
Nagyon picike és fejletlenek a szervei, nem tud semmi bíztatott mondani…
Édesanyám és párom mentek át megnézni Szonját, én csak másnap mehettem a katéterek miatt.
Édesanyám csak annyit tudott mondani nagyon picike de megvan minden testrésze ujjacskája.
17.-ével kezdve minden nap látogattam (-uk) Szonját.
Nekünk Ő volt a Világ legcsodálatosabb kis teremtése!
18-án közölték velem az intenzíven Szonja negyedfokú agyvérzést kapott, nincs esélye a normális életre! Még ezek után sem adtuk fel, hisz a „remény hal meg utoljára”! Mi voltunk a legboldogabb szülök!
Az agyvérzés után olyan dolgokat produkált, kezecskéjét, lábacskáját úgy mozgatta majd elszállt az inkubátorba! Rengeteget beszélgettünk babácskával, Ő is formálta pici szájacskáját!
Egyszer a tubus mellől kiszökött a piciny hangja is!
Olyan boldog lettem, hogy könnyek potyogtak a szememből!
Azt mondtam a páromnak, hogy meg fog gyógyulni, haza fog jönni, hisz egy felnőtt nem produkál ilyen csodálatos dolgokat agyvérzés után és Ő képes rá!
Az ujjamat szorongatta kis kezével, nagyon szerette, ha simogatom, akkor olyan nyugodtan feküdt, átadta magát a kényeztető örömöknek. Boldog voltam, ha láthattam szemei csillogását!
De ez nem tartott sajnos örökké…
Két hét alatt kapott agyvérzést, gyomorvérzést, ödémát és tüdőgyulladást.
Nagyon nagy kitartása volt a fájdalmai ellenére. Reménykedtünk benne, hogy miden jobbra fordulhat de 2006. június 3.-án kaptuk a telefonhívást Szonja baba felköltözött a fehér ruhás angyalkák közé.
Nagyon hiányzol, sokat gondolunk rád!
A mai napig is várunk haza…
Szerető Édesanyád és Apukád!

Ha gyertyát szeretnél gyújtani Szonjáért, kattints ide!

Hozzászólások lezárva!

Történetek
?>