Facebook zárt csoportunk

facebook

Gyertyagyújtás és történet elhelyezés
Kedves Látogató!

Történetet és gyertyagyújtási kérést
az angyalokszulei(kukac)gmail.com ra lehet küldeni!
Hornyákné K. Erzsébet szerkesztő,admin
Történetek

Szabó Tündike története

Az első három terhességem még az első trimeszterben elhalt. Egy – egy baba elvesztése után mindig egy- egy évet vártunk. Jártunk genetikusnál és a létező összes vizsgálaton amiről tudunk. Az eredmény mindenhol negatív. Aztán 2005-ben már azt hittük csoda történik velünk a 16. hétig semmi panaszom nem volt, de ekkor gyenge vérzések kezdődtek az orvosom szerint annak ellenére hogy  a negyedik héttől feküdtem és igyekeztem mindent megtenni a babámért gyenge a méhszájam, és a méhlepény rajta fekszik. De megnyugtattak nem lesz gond be kell feküdnöm a kórházba és a méhboltozat növekedésével ez is rendbe jön. Nagyon féltem de megnyugtattak az orvosok, hogy az Én kislányom egészséges nem lesz vele baj. Majd a 22. héten erősödni kezdett a vérzés, az orvosom megemelte az ágyam, szinte fejjel lefelé feküdtem, nem kellhetem fel, ágytálaztak és csak az éreztem nagy a baj. Délután bejött egy orvos és közölte kinyílt a méhszájam de ne aggódjak bevarrják. Ez nem történt meg napokig, de nyugtattak holnap. Éjszaka fura érzésre ébredtem folyik a magzatvizem. Azonnal átvittek a szülészetre de fájásaim nem voltak. Másnap átszállítottak a Schöpfmérei kórházba ahol tüdőérlelőt kaptam. Újabb 24 óra a szülőszobán ahol egymás után születtek és sírtak fel a picik, csak én éreztem valami fura tehetetlen érzést. Emlékszem az egyik anyuka hangosan jajgatott mire a szülésznő közölte vele anyuka halkabban a másik ágyon is egy anyuka fekszik akinek meghal a babája. Ez Én voltam. Szörnyű volt. De reggel jött egy orvos aki nagyon kedves volt, egy pici babát tartott a kezében aki szintén kora- szülött volt de már jól van, közölte adjon nekem erőt ez a csöppség hogy van remény. Két órával később császármetszéssel megszületett az Én kicsi lányom, Tündike. Parányi kislány volt 28 centivel és 490 grammal. A szeme sem volt még nyitva de erős volt és bíztunk benne. Bízott az orvosom, és bízott a családom is. A csoda három napig tartott, pisilt, volt széklete és fogta a kezemet éjjel nappal az inkubátor mellett voltunk a párommal felváltva. De a harmadik reggel szörnyű hírek vártak ránk leállt a veséje. Itt már csak a csoda segíthet mondta a Doktornő. Reménykedtünk és imádkoztunk érte, de egyre gyengébb volt az Én Babocám. Este hatkor leültünk mellé és elmondtuk neki mennyire szeretjük, és mindent megteszünk érte ha egészséges lesz, ha nem akkor is, De az Ő döntése hogy, velünk marad vagy távozik-e. Megfogta a kezem, megfordította fejét felém egy édes szájgörbitéssel, mint egy mosoly kezdete, elment. Úgy éreztem belehalok, de nem lehetek olyan Őnző, hogy a saját érdekeim miatt itt tartsam. Elfogadom a döntését és úgy élek hogyha meghalok vele lehessek. Hálás vagyok az orvosaimnak, és Doktor Shill Beátának hogy, végig csinálta velünk ezt a nehéz időszakot. Azóta vártunk és reménykedtünk majd eljön a mi időnk de sajnos a kapcsolatunk nem élte túl ezt a tragédiát. A párom félt egy újabb terhesség kimenetelétől Én viszont nem tudom gyerek nélkül elképzelni az életem. Azt még nem tudom lesz-e valaha gyermekem, de azt igen, hogy van négy Angyalkám akikért küzdenem kell.

Hozzászólások lezárva!

Történetek
?>