Facebook zárt csoportunk

facebook

Gyertyagyújtás és történet elhelyezés
Kedves Látogató!

Történetet és gyertyagyújtási kérést
az angyalokszulei(kukac)gmail.com ra lehet küldeni!
Hornyákné K. Erzsébet szerkesztő,admin
Történetek

Janka története

2006 tavaszán kezdődött. Boldogok voltunk, és szerelmesek. Friss diplomásként terveztük az esküvőt, amikor megtudtuk: KISBABÁNK LESZ! Nem terveztük, gondban voltunk, mi tévők legyünk. Aztán az első ultrahangon minden megváltozott.
– Három!
– Rossz az órája, még csak fél kettő van.
– Három kisbaba!
Valahogy így indult. Veszélyeztetett terhesség, szigorú ágynyugalom, esküvő lefújva. A 20. héten kiderült: kislányok várok, és úgy tűnik egészségesek.
A 30. héten kórházba kerültem. Onnantól kezdve hátára fordított teknősbéka-pozíció, mozdulatlanság, aggodalom jellemezte a terhességem.
A 36. héten megkezdődött az őrület. Fájásaim lettek, infúziókat, erős gyógyszereket kaptam, csak hogy még egy kicsit benntartsák Őket. A kicsik súlyát csak 1200-1500
gramm körülire beszülték – ami a 36. héten lássuk be elég irreális. Nem hittem el, hogy csak ennyi, éreztem, hogy sokkal több kilót ‘cipelek’ a hasamban. A harmadik gyógyszeres napon már alig volt bennem lélek. Enni nem tudtam, amit mégis le bírtam nyelni, azt hamarosan viszontláttam. Könyörögtem, csináljanak már valamit!!! Sajnos/szerencsére a babák állapota is elkezdett romlani, így megkaptam a végítéletet: holnap császár! Ekkor valahogy megnyugodtam. Láttam, hol a vége, és tudtam,
hogy minden rendben lesz. A gyógyszereket abbahagyták, ennek köszönhetően a szülés folyamata másnap reggel spontán beindult. A babák állapota viszont romlott, ezért mégis műtő lett belőle. Aznap, 2006. november 22-én megtörtént a csoda. A kicsik a becsültnél sokkal nagyobb súllyal születtek: Ajna 2400, Janka 2050, Leila 2300 grammal látta meg a napvilágot.
Ajna jól volt, egy napig tartották csak inkubátorban, de Janka és Leila légzése támogatásra szorult. Leilát egy hét múlva leszedték róla, de Jankánál újabb problémák jöttek
elő: nem volt jó a keringése, és az UH a gyomrában is fejlődési rendellenességet mutatott. Megszületett az újabb kegyes-kegyetlen döntés: műtét!
Janka majd egy órán át bent volt. Imádkoztam. Nem vagyok hívő, de hittem Istenben! Hittem hogy velünk van, hogy fogja a kezünk! Hittem, ha megadta nekem
ezt a csodát, hogy három kisleány édesanyja lehetek, akkor most is segít nekünk… Aztán el kezdtem szállingózni a nővérek. Senki nem mondott semmit. Az orvos jött ki utoljára.
Lefagyott az arcomról a mosoly.
Janka babát elvitték az angyalok. Örökre. Egy Angyalt vittek
az ölükben…

Hozzászólások lezárva!

Történetek
?>