Facebook zárt csoportunk

facebook

Gyertyagyújtás és történet elhelyezés
Kedves Látogató!

Történetet és gyertyagyújtási kérést
az angyalokszulei(kukac)gmail.com ra lehet küldeni!
Hornyákné K. Erzsébet szerkesztő,admin
Történetek

Hrabóczki Zita története

Most írom meg másodjára kislányom történetét, miután minden világossá vált számunkra.Menjünk vissza 2005-be…
Alig 2 hónapja voltunk házasok, mikor megtudtuk,hogy babát várunk,és egyből kettőt. Boldogságunk nem tartott sokáig. Hétfői napon csináltam meg a tesztet, pénteken voltam orvosnál és szombaton elvesztettem Őket….
9 hónap múlva,mikor az ikreknek születni kellett volna, teherbe estem,gondoltam ez nem lehet más mint a Jó Isten ajándéka,kárpótlása. Azonnal orvoshoz rohantam, az előző terhesség szomorú befejeződése miatt első perctől feküdnöm kellett és sárgatesthormonokat szednem. Ráadásul kiderült, hogy a lepény mélyen,közel a méhszájhoz tapadt. A cél érdekében a nap 24 órájából 23-at feküdtem. Mindezek ellenére a 14.héten erős vérzéssel kórházba kerültem,azt hittem elvetélek, de nem, sikerült megtartanom ŐT. A 27.héten újból vérzés, újabb 1 hét a kórházban. A 33. heti Uh azt mutatta,hogy a lepény fentebb csúszott a baba feje elé került,így lehet szülni. Én már teljesen beleéltem magam a császárba, de a babának jobb így, felkészültem,hogy szülni fogok. Mindezek ellenére féltem a szüléstől, rossz érzésem volt,de próbáltam leküzdeni.
2007.03.20-án reggel 04.45-kor elfolyt a magzatvizem. Gyors telefon a szülésznőnek, zuhany és irány a kórház. Üorvos megvizsgált,ctg-t csináltak, minden rendben. Újra zuhany,kaptam egy ágyat és lefeküdtem. Jött az orvosom,megvizsgált. Méhszáj egy ujjnyira volt nyitva, fájásaim nem voltak,mondta,hogy sétálgassak, dél körül kapok infúziót,hogy gyorsítsunk az egészen. Én szorgalmasan róttam a köröket. 13 óra körül a szülésznő hívott ctg-re,de előtte megvizsgált.( bár ne tette volna) Akkor elkezdtem vérezni, mint később világossá vált a vizsgálatával leválasztotta a lepényt. Ömlött belőlem a vér,de a saját lábamon kellett átmennem ctg-re. Miután nem találta a szívhangot kb.20 perc múlva szólt az orvosnak,aki azonnal jött. A ctg-n a baba bradycard lett,de spontán rendeződött, pár perc múlva újból. Ekkor úgy döntöttek azonnal császár, a baba oxigénhiányos. Altatásban végezték. Mikor felébredtem azonnal a kicsikém felől érdeklődtem,de senki sem mondott semmit. Aztán jött az orvosom és elmondta a „ meséjét”,hogy klinikai halottként született a kislányom,újraélesztették és átszállították az 1.sz. Gyerekklinikára. Szörnyű érzés volt, még csak nem is láttam. Ez történt kedd délután. A férjem átment a gyerekhez, készített Róla képet, hogy láthassam kit is hoztam világra. Gyönyörű volt…egy igazi hajasbaba.
Én csak csütörtökön mehettem át hozzá, addigra 70 dkg-ot hízott a sok víztől,mert a veséje nem működött rendesen. A kezelőorvosa beszélni akart velünk -már sejtettem, hogy nagy baj van- Elmondta,hogy hajnalban Zitus agyvérzést kapott, és szinte semmi esélye az életben maradásra. Ha életben is maradna gépek nélkül nem tudna meglenni.
Szerettem volna megfogni, de mindenhonnan csövek lógtak ki belőle, azt mondta az orvosa, ha már a vége felé jár le tudják venni pár percre az infúziókról és megfoghatom. Erre másnap, pénteken került sor. Egyszerre csodálatos és egyszerre szörnyű érzés volt fogni a gyerekemet.
Csodálatos volt,mert végre megfoghattam,magamhoz ölelhettem ŐT,akit már annyira vártam, akire annyira vigyáztam 8 és fél hónapon keresztül.
Szörnyű volt, mert tudtam, már nem sokáig van közöttünk. Másnap reggel újból mentünk hozzá, már csak az alap infúziót kapta és ment a
lélegeztetőgép. Lement róla a sok víz, újra megszépült, kisimult, megnyugodott a pici arca.
Visszamentünk a kórházba(szülészetre) 11 óra körül úgy éreztem mennem kell, látni akarom, de aztán mégse mentünk, gondoltuk megvárjuk a szüleimet és velük megyünk át és akkor tovább maradunk.
Negyed óra múlva hívtak a kórházból, hogy Zita meghalt. Azt hittem megszakad a szívem, annyira fájt. 5 perc alatt a kórházba voltunk és másfél órán keresztül amíg el nem
vitték foghattam a kezemben…Zitus 4 nap után lett Angyalka
A szülészorvos ( Dr. K.Zs.) elmondása szerint a placenta infarktust kapott, ebből trombózis,majd köldökvéna embólia lett,ami miatt oxigénhiány lépett fel….
A valóság pedig az, hogy a szülésznő leválasztotta a lepényt és ennek következménye lett az oxigénhiány. Mivel végig kellett feküdnöm 38 hetet a lent tapadt lepény miatt egy idejében elvégzett császármetszés a világ legboldogabb emberévé tett volna és most kezemben foghatnám kislányomat.
Mindezek után visszamentem a 6 hetes kontrollra és megkérdeztem az orvost,hogy akkor ez lepényleválás volt-e? Ő újra kezdte a mondókáját, majd miután mondtam neki, hogy szerintem trombózis akkor lesz, ha előbb vérzik valami,akkor azt mondta,hogy igen ez lepényleválás volt,de ezzel akár szülhettem volna. Ez kicsit furcsa,mert ha a lepény elzárja a méhszáját nem tudom,hogyan lehetne szülni.
Hónapok múlva elmentünk egy neves ügyvédhez, aki megadta egy igazságügyi szakértő telefonszámát. Miután átnézték a kórházból rendelkezésre bocsátott( meghamísított) dokumentumainkat csak annyit mondott,hogy örüljek, hogy én életben maradtam, mert ilyenkor mind a ketten meg szoktak halni, ha pedig életben maradtam és még a méhem is megmaradt annak is örüljek, mert így még van esélyem gyereket szülni. A per pedig kb. 10-15 évig elhúzódna, nagy valószínűséggel elveszítenénk és fizethetnénk kb. 1,5 millió Ft-ot-.
Szóval ha örüljek, hogy Én élek, akkor miért is veszíteném el a pert???????????
Ebben az országban mindenki tehet minden, ölhetnek meg gyerekeket, nem számít, folytathatják tovább az életüket, miközben másokét tönkreteszik….Lehet kicsit hosszúra sikerült a történetünk. Köszönöm,hogy leírhattam, megoszthattam Veletek a bánatom.

Ha gyertyát szeretnél gyújtani Zitáért, kattints ide!

Hozzászólások lezárva!

Történetek
?>