Facebook zárt csoportunk

facebook

Gyertyagyújtás és történet elhelyezés
Kedves Látogató!

Történetet és gyertyagyújtási kérést
az angyalokszulei(kukac)gmail.com ra lehet küldeni!
Hornyákné K. Erzsébet szerkesztő,admin
Történetek

Habituális abortusz

Távozó magzatok

Az asszonyok többségét egyetlen spontán vetélés is megviseli, főként lelkileg. Szokványos vetélésnek azt a jelenséget nevezzük, amikor két egymást követő várandósság a 27. hét előtt megszakad, és a világra jött magzatok nem mutatnak életjelenséget.

Írásunkban a szokványos vetélés (szaknyelven a habituális abortusz) okaival és gyógyításának lehetőségeivel foglalkozunk.

Eredet
A jelenséget a háttérben megbúvó okok alapján osztályozzuk. Ezek szerint a betegség öt csoportba sorolható: cikluszavarok által okozott, fertőzéses eredetu, nőgyógyászati rendellenességekre visszavezethető, genetikai eredetű, illetve immunológiai összeférhetetlenség által kiváltott vetélések. (A felsorolás egyben a gyakoriság sorrendjét is jelzi.) Vegyük sorra ezeket. A cikluszavarok által okozott vetélések lényegében egyet jelentenek a sárgatest elégtelenségével. Ilyenkor a tüsző nem mindig reped meg, ha mégis, akkor a megrepedt tüsző helyén kialakult sárgatesthormon progeszterontermelése nem elégséges a magzat beágyazódásához. A várandósság 6. hetéig a progeszteron kizárólag a sárgatestben, a 10. héttől csaknem kizárólag a méhlepényben termelődik. A két időpont között előfordul, hogy a sárgatest már, a méhlepény pedig még nem termel elég progeszteront. Ha a hormon termelése nem tökéletes, akkor a magzat a váltás időszakában (jellemzően a 9. hét körül) elhal, de kilökődése olykor csak hetek múlva indul meg. Ezért nevezzük a vetélésnek ezt a formáját “missed abortionnak”, magyarul megkésett vetélésnek.

Védtelenül
A fertőzéses eredetű vetélés jellemzően a 16. hét után következik be. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy a magzatburkok a 16. héttől töltik ki az egész méhüreget, így ekkor lépnek kontaktusba a fertőzött nyakcsatornával (mely a fertőzést hosszú ideig képes feltartóztatni). A fertőzéses eredetű vetélésre természetszerűleg azok hajlamosak, akik rendszeresen küszködnek ki-kiújuló hüvelygyulladással. Az idültté váló hüvelygyulladásnak két alapvető oka lehet. Igen gyakori, hogy az ismételt fertőzések antibiotikus kezelését követően az orvos elmulasztja a hüvely természetes tejsavbacilus-flóráját helyreállítani, ezért a hüvely tartósan védtelenné válik. Ilyen esetekben az újbóli antibiotikus kezelések csak rontják a gyulladásban szenvedő beteg állapotát. Másrészt gyakori hiba, hogy megfeledkeznek a férfipartner ondójának vizsgálatáról. A prosztata idült fertőzése ugyanis rendkívül gyakori, 40 év felett a férfiak csaknem egyharmadát érinti. Mivel a prosztata idült fertőzése rendkívül tünetszegény, panaszok leginkább az asszonynál jelentkeznek, aki hetente kénytelen nőgyógyászhoz fordulni. Az ondó mikroszkópos vizsgálatával a gyulladás tökéletes biztonsággal kimutatható vagy kizárható.

Viselhető
Bizonyos nőgyógyászati fejlődési rendellenességek (leggyakrabban a méh fejletlensége, a kétszarvú vagy a kettőzött méh), illetve jóindulatú méhizomdaganat (mióma) szintén okozója lehet spontán vetélésnek. Ha a méh csak fejletlen, jellemzően az első várandósság végződik vetéléssel. A másállapot során termelődő méhlepényhormonok ugyanis elősegítik a méh fejlődését, biztonságossá téve ezzel a következő várandósság kihordását. Fejlődési rendellenességek esetén a másállapot kilátásai nagymértékben attól függnek, hogy a magzat hová ágyazódott be. Ha a méhüreg biztonságos (tulajdonképpen nem rendellenes) helyén következik be, akkor az állapot kiviselhető, de ekkor is számolnunk kell a spontán vetélés és a koraszülés fokozott kockázatával.

Többé-kevésbé
A genetikai ártalmak közül főként valamelyik szülő kromoszómahibája jöhet szóba az ismétlődő spontán vetélés okaként. Előfordul, hogy az egyik kromoszómából “letörik egy darab, amely átragad egy másik kromoszómára”. Ha a gyermek egy géntöbbletes és egy génhiányos kromoszómát örököl, tünetmentes hordozó lesz, akárcsak a szülő. Ha viszont egy egészséges és egy génhiányt mutató kromoszómát örököl, akkor életképtelenné válik, és többnyire spontán vetélés áldozata lesz. Ha egy géntöbbletes és egy normális kromoszómát örököl, nem zárható ki, hogy súlyos, többszörösen veleszületett fejlődési rendellenességgel jön világra.

Holisztika
Az immunológiai összeférhetetlenség sokkal ritkább, mint azt az orvosok felvetik. Ilyen esetben az anyai szervezet nem termel védő ellenanyagokat a magzati szövetek beborítására, ezért az anya fehérvérsejtjei elpusztítják a méhlepényt. Az első szülés jellemzően problémamentes, majd azt követően lepényelégtelenség miatti koraszülés, illetve egyre korábbi időpontokban spontán vetélések sorozata következik be. A megfelelő kezelés inkább csak kísérleti stádiumban van, a rutinszerű gyógyítás még sok helyen nincs megoldva. Az immunológiai összeférhetetlenség nem azonos az immunológiai meddőséggel! Utóbbi esetben ugyanis a nyakcsatorna ellenanyagokat választ ki, amelyek megakadályozzák, hogy a spermiumok a méhüregbe jussanak.
Az elmondottak legfontosabb tanulságait összegezve: a spontán és az ismétlődő spontán vetélések döntő többségét pszichés eredetű cikluszavar vagy nemi úton átvihető fertőzések (melyek legtöbbször nem nemi betegségek!) okozzák. Ezek gyógyíthatók, de sajnos kevés nőgyógyász van felkészülve a betegek holisztikus ellátására. Tartós gyógyulást viszont csak ettől várhatunk. (A holisztikus szemlélet lényege, hogy nem a betegséget, hanem a beteg embert gyógyítják a maga teljességében, testét-lelkét együttesen ­ a szerk.)
Spontán vetélésnek különösen azok vannak kitéve, akiknek ciklusa rendezetlen, fájdalmas vérzésük 5 napnál tovább tart, és gyakorta alvadékos, szövetfoszlányokkal tarkított. Hasonlóan veszélyeztetettek a ki-kiújuló vagy szűnni nem akaró hüvelygyulladásban szenvedők. A fejletlen méh (sokszor fogják rá a spontán vetélést) ritkán okoz komolyabb gondot. A spontán és habituális vetélések többi oka ritkán fordul elő, csak akkor érdemes ezek kimutatásával foglalkoznunk, ha már minden egyéb lehetőséget kizártunk.

Dr. Elek Csaba szülész-nőgyógyász, humángenetikus

Hozzászólások lezárva!

Történetek
?>