Facebook zárt csoportunk

facebook

Gyertyagyújtás
Kategóriák
Történetek

Tenki Dóra és Levente története

2014. október 22-én újra át kellett élnünk az átélhetetlent. Odaadtuk a második kicsi angyalt is Istennek, kislányunk Dóri 2012. május 4-i elvesztése után, most egy kisfiútól kellett búcsút vennünk, Levikétől.
Mindketten négy és fél hónapot élhettek, és mindkettőjüknek ugyanaz a visszafordíthatatlan, élettel össze nem egyeztethető, súlyos genetikai betegség döntötte el a sorsukat, amelyet vízfejűségnek hívnak, vagy másképp agykamra tágulatnak. Ezzel lehet élni, egy bizonyos határon belül, de amikor a 18 hetes magzatnak gyakorlatilag nincs agya, csak víz van a kis fejében, akkor az ember már nem dönthet, mert nincs miről dönteni. Dórikánál is az extrém magas AFP értékkel kezdődött a rémálom, és Levikénknél is… Azután az anya elmegy, aláír, befekszik, és próbálja nem gyűlölni magát azért, amit tesz, és próbálja túlélni épp ésszel. Mert túl kell élni, hiszen 2012-ben is várt itthon egy gyermek, Virág, aki akkor másfél éves volt. Most pedig két gyermek várt: Virág 3 és fél évesen és Zozó 1 évesen.
És hogy lehet megnyugodni, és nem ordítva sírni itthon napokig?
Virág, aki mindent tudott, és szinte mindent értett már, adott nekünk egy választ:
“Azért kellett Levikének is felmenni a mennybe, mert Dórikának is kell egy kistestvér, ahogy nekem itt van Zozó.”
Valóban, most már kislányunknak és kisfiúnknak is van egy-egy őrangyala odafent. Nekünk pedig négy gyermekünk van, csak kettőt közülük nem mi nevelünk. Jobb helyen vannak, ott, ahol a testi nyomorúság nem számít, csak a lelkek, amelyek már Isten szívén pihennek.
Így kérjük, a mi két Kicsinknek is gyújtsatok gyertyát!

Ha gyertyát szeretnél gyújtani Tenki Dóráért és Leventéért, kattints ide!

Bors-Módos Jelina története

A mi történetünk 2014. február 7-én kezdődött, akkor fogant első kislányunk Jelina. Nagyon vártuk már a két csíkot és mikor végre sikerült madarat lehetett volna fogatni velünk.

Tudatosan készültünk rá, munkahely váltás, méh operáció (uterus unicollis bicollis), majd a műtét során kiderült pajzsmirigy alul működés, melyet kb. 1 évig állítottak be, de 8 hónap után sikerült.

A kezdeti boldogságunkat beárnyékolta, hogy a 4-5. hét környékén vérezni kezdtem egy picit. A kórházban nagyon mogorva és durva volt a főorvos (akit “tanár úrnak” kellett volna szólítanom), de hétfőn elmentem a magán dokimhoz, aki megnyugtatott, és adott utrogestan-t, amitől szépen rendbe jöttem.

Aztán kezdődött a terhesség legnehezebb időszaka: a 6-ik hónapig hánytam, émelyegtem, rosszul voltam minden nap.

A második ultrahangos vizsgálaton nagyon megijedtek (ez már Ausztriában volt), hogy te jó ég 53 kg-ról 48 kilóra fogytam és azonnal beutaltak a kórházba. Persze addig mind két dokim azt mondta, hogy természetesek a rosszullétek és kislányunknak hála az égnek semmi baja, tökéletesen fejlődik. A bejegyzés folytatása »

Bór Adrián Ármin története

Nem is nagyon tudom, hogy hol kezdjem, az egész mintha egy rossz álom lenne. Fájdalmam, haragom és tehetetlenségem nem enyhül a napok múltával sem, könnyes szemmel nézek gyermekeket, kiket édesanyjuk átölelhet… miközben én csendesen és elhagyottan gondolok kicsi fiamra, Adriánra, aki nem lehet velem és sosem ölelhetem.
Történetünk 2013-ban kezdődött. Megismertem életem szerelmét, a leg tökéletesebb embert, akit a sors nekem adhatott. Aztán éreztem, hogy valami nem olyan, mint lenni szokott, éreztem ŐT… bár kimutatni nem mutatta ki semmi csupán egyetlen terhességi teszt, hogy igen is velünk van, és szívem alatt hordom szerelmünk gyümölcsét. Olyan mérhetetlen boldog voltam, büszke és elégedett. Végtére is annak a férfinek szülhetek végre egy gyermeket, aki mindennél jobban megérdemli. Boldogok voltunk és mikor biztossá vált, és meglett a kép pont a születésnapja volt apának…. úgy kapta meg a képet… és a leleteket ajándékba. A bejegyzés folytatása »

Hannácskám története

A mi kis történetünk 2014 márciusban kezdődött mikor megtudtuk, hogy kisbabát várok. Nagyon meglepődtünk, hiszen nem terveztük még a babát. De nagyon megörültünk. Főleg akkor még boldogabb lettem mikor kiderült, hogy kislányunk lesz. A vizsgálatok jöttek szépen sorba, Hannácska nagyon szépen fejlődött egészséges kislány volt. Minden napunk körülötte forgott, készültünk a “nagy” napra. 26. héten elkezdtem vizesedni, a terhességi cukrom magas lett. Diétával szépen beállt. Terhesség előtt is néha magasabb a vérnyomásom, bizonyos időszakban. De a 28. hétre már nagyon felment. A borzalom augusztus 19.-én kezdődött el, dolgoztam és vártam már a nap végét. Délutánra a hasam elkezdett fájdogálni, Hanna sem volt annyira mozgékony. a munkahelyemről bevittek a kórházba, a biztonság kedvééért. A kórházban megvizsgáltak, mondták, hogy egy 72 órás megfigyelésre bent maradhatok, én természetesnek tartottam, szóltam a páromnak és rohant be hozzánk. Mondták adjak le vizelet mintát, mentem a mosdóba és hirtelen elöntött a forróság, megijedtem, azonnal szóltam a nővéreknek, és megindult a rohanás, gyorsan megultrahangoztak, kiderült hogy leszakadt a méhlepényem. A bejegyzés folytatása »

Vegi Mercedes története

Vegi Mercedes története

Feleségemmel elhatároztuk ,hogy két gyermeket szeretnénk egy fiút es egy lányt.
A spontán terhesség nem akart összejönni ezért orvosi segítséget vettünk igénybe aminek köszönhetően 2013 apr.21 megszületett egy egészséges fiú baba Richard Alexander.
Mivel annyira nehezen jött össze Ricsike ezért feleségem nem szedett fogamzásgátlót.
2014 ev elején nejem hazaérkezvén a bevásárlásból mutatja ,hogy miket vásárolt a Ricsikének es a pakolás közben ki tett egy apró rugdalózót amire az volt írva hogy ” born in 2014″.
Néztem bután , hogy ez mi mire leesett, hogy feleségem spontán úton állapotos lett. El sem akartam hinni. A terhesség kb. 3 havában a kórházi ultrahangos vizsgálatnál a doki megállapította ,hogy ismét fiunk lesz. Én örültem ,feleségem kicsit elkenődött ,hogy nem lesz kislánya. Terhesség 23 hetében elmentünk 4d ultrahangra avagy babamozira ahol az asszisztens jelezte ,hogy az a kisfiú az bizony kislány. En kb. 25x rákérdeztem ,hogy ez tuti biztos mire az asszisztens mosolyogva mondta ,hogy ennél jobban mar nem is tudna magát megmutatni a kislányunk. Aznap este berúgtam az alkoholmentes sörtől és az örömtől. Feleségem nem is akarta elhinni, hogy két csoda is történt vele. A spontán terhesség és hogy kislánya lesz. Eképpen alakítottuk át életünket. Vidékre költöztünk, hogy minél tisztább egészségesebb környezetben nőjenek fel.
Nagyon izgága mocorgós olyan ,kiüti a ház falat baba. Minden vizsgálat tökéletes eredményeket adott. 2014.oktober 4-en délelőtt feleségem jelezte hogy nem érzi a Merciket nem érzi a mocorgást. Felhívta az orvost aki bekérette a kórházba. A kórházban a vizsgálatnál sem az ultrahang sem a ctg nem mutatott szívhangot. Megállapítottak ,hogy a mi kis Mercédeszünk születése előtt alig egy hónappal elment. Aznap császármetszést hajtottak végre nejemen. Az orvos elmondta, hogy semmilyen jel nem mutatott arra ami történt és ő sem érti. A magzatvíz teljesen tiszta , a köldökzsinór meg a lábához sem ért hozza. Kb. 3-4 hét múlva tudjuk meg az okot.
Mercike 2014 október 4-en ANGYAL lett , 42cm es 1880gr volt.
Egyedül Ricsikenk ad vigaszt számunkra hiszen neki fejlődni gyarapodnia kellé
Köszönjük ,hogy elolvastatok.

Ha gyertyát szeretnél gyújtani Vegi Mercedesért, kattints ide!

Niki Angyalkájának története

Mi történetünk 2012 decemberében kezdőzött!Akkor határoztuk el, hogy babát szeretnénk.8 hónap után mikor nem jött felkerestem orvosomat, aki azzal biztatott ne adjuk fel, ezt a 4 hónapot még próbáljuk meg nem akar stresszleni a vizsgálatokkal.Eltelt a 4 hónap és semmi.
Ekkor megkezdtük az én kivizsgálásomat és a páromét is.Nála is volt probléma, de az Övé vitaminokkal orvosolható volt. Engem viszont 2014. májusában endometriózissal megműtöttek!
A műtét után 2 hónappal mintha valami elszakadt volna bennem feladtam az egészet, úgy éreztem ez Nekünk nem megy!Aztán jött a csoda és pozitív lett a tesztem. A bejegyzés folytatása »

Kisnyuszink története

2014.08.09.
Az en törtenetemnek ma délelőtt lett vége. A sebek nagyon frissek, a fajdalom hatalmas. Ez az első este ujra “egyedül”, és képtelen vagyok elaludni.

19 hete kezdődött minden, amikor is a menzeszem mar majdnem egy hete késett, en pedig furcsán ereztem magam, néhányszor enyhe hányinger és az is feltűnt, hogy valami megváltozott a testemen, viszont mivel nem voltam meg ilyen helyzetben nem tudtam megmondani, hogy mi az. Az unszolásomra vettünk egy tesztet, de a párom mindvégig mondta, hogy úgyis negatív lesz…. Tévedett. A bejegyzés folytatása »

?>